BIOGRÁFIA

Oláh Ibolya

1978. január 31-én született

1995. augusztus 27-én Tiszadobra kerül

2004. április 3-án a Megasztár 2. helyezettje

2004. október 4-én megjelenik első szólólemeze

A TV2 Megasztár második helyezettjeként ismerte meg egy ország. A felvételek során került kapcsolatba Novák Péterrel. Miután véget ért a tehetségkutató verseny, a BMG hanglemezkiadó megkereste Ibolyát és lemezszerződést ajánlott neki. Hosszas tárgyalások és egyeztetések kezdődtek, majd végül aláírta a szerződést a lemezkiadóval 5 évre, 3 albumra.

A lemez munkálatai augusztusban, Tiszadobon kezdődtek. Oláh Ibolya és Novák Péter néhány zenésztársukkal elvonultak a világ elől és egy rögtönzött stúdiót berendezve hozzáláttak Ibolya első lemezének előkészítéséhez. A két zenész már a tévé felvételek során megtalálta a közös hangot, mely az első pillanattól inspirálta mindkettőjüket. Az előkészületek után augusztus végén már a TOM-TOM stúdióban dolgoztak tovább a lemezen. Ekkor már Presser Gábor is bekapcsolódott a munkába. A lemezen fele-fele arányban szerepelnek Presser és Novák szerzemények, és egy dalt Novák Péter Ibolyával közösen jegyez. A Presser nóták új köntösben kerültek a lemezre- újraértelmezve, újragondolva, áthangszerelve. A lemez címe Egy sima, egy fordított is arra utal többek között, hogy a Presser és Novák nóták felváltva követik egymást.

A dalok egymásra épülnek, egy ívet alkotnak, egyre többet és többet mesélve Ibolyáról. A zenei stílusokat úgy váltogatja egyik számról a másikra, mint egy ünnepelt díva a szerepeit estéről-estére. A paletta a punk-rocktól a lírai balladáig, a reagge-től a tangóig, a musicaltől a sanzonig terjed. A lemez sokszínűsége egyértelműen fakad Ibolya sokoldalúságából. Mindegyik stílusban otthonosan mozog, mindegyik a sajátja, felvillant egyet-egyet az "ezerarcú" Ibolyából.

A mind szakmai, mind rajongói körben hatalmas érdeklődéssel várt lemez - biztosan állítható, hogy csak a legpozitívabb jelzőkkel illethető.

Szubjektíven Titokról, született Oláh Ibolyáról

Számunkra talán úgy tűnik, a semmiből jött, mint a csodák általában. Egyszer csak felragyogott, és azóta nem tudjuk levenni róla a szemünket. Minden hírt szívesen veszünk róla. Még azt is, amikor olyanokat írnak, hogy valami rosszat tett. Egyrészt tudjuk, hogy nem minden van úgy ahogy írják, másrészt meg szeretjük. És ha valakit szeretünk, akkor ugye a lényeg az, hogy feltétel nélkül! Ő pedig tud valamit, amitől elhisszük neki, hogy ő úgy jó ahogy van. Csak énekeljen és játsszon nekünk és mi szeretjük. Pimaszul tehetséges? Na végre, egy egyéni íz! Provokatív? Végre egy őszinte ember! Nem mindig tudja szóban kifejezni a benne dagadó érzelmeket? Kiáll és úgy énekli ki a lelkét, mintha belőlünk szólna! Kevés a barátja? Mind valódi!

Sokszor használjuk azt a szót, hogy művész. Ha valaki, akkor ő igazán az. Érzékeny, sebezhető, titokzatos, ezerarcú, büszke, igényes, maximalista, magabiztosan bizonytalan! Tiszteljük őt annyira, hogy ne feltételezzünk semmit vele kapcsolatban! Csak hallgassuk őt!

A BMG csapat